Magyar vonatkozású jeles napok legekkel, érdekességekkel

 

Magyar vonatkozású jeles napok hónapok szerint

Tekintsd meg a Magyar legek, rekordok gyűjteményét!

 

Magyar vonatkozású jeles napok márciusban:

Március 1.: Több éves előkészületek után a Székesfővárosi Közlekedési Rt 1915. március 1-jén indította el első járatát az Andrássy úton. Az autóbuszok 15 percenként követték egymást. Megállót nem jelöltek ki, fel- és leszállás céljából a kocsikat bárki leinthette.

Március 5.: A Néprajzi Múzeum napja

Március 8.: Nemzetközi Nőnap, Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.

Március 10.: A székely szabadság napja

Március 15.: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja. 1990 óta a magyar sajtó napja is

Március 16.: A magyar zászló és címer napja

Március 21.: A csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő.

Március 22.: A magyar fordítók és tolmácsolók világnapja

Március 27.: Rákóczi Ferenc emléknap

 

Magyar vonatkozású jeles napok áprilisban:

Április 1.: 1865. április 1-jén született Zsigmondy Richárd, magyar származású osztrák kémiai Nobel-díjas.

Április 4.: 1968-ban ezen a napon mutatta be a Magyar Televízió az első színes filmet Magyarországon, A koppányi aga testamentuma című filmet.

Április 11.: József Attila születésnapja - A költészet napja

Április 24.: a Rendőrség napja

Április 25.: az Alaptörvény napja

Április 30.: Méhek napja

 

Magyar vonatkozású jeles napok májusban:

Május 1.: A munka ünnepe

Május 1.: Anyák napja

Május 4.: A tűzoltók napja

Május 6.: A magyar sport napja

Május 10.: Madarak és fák napja

Május 15.: Az állat- és növényszeretet napja Magyarországon

Május 21.: A magyar honvédelem napja

Május 22.: Magyar természet napja

Május 29.: Gyermeknap

 

Magyar vonatkozású jeles napok júniusban:

 

Magyar vonatkozású jeles napok júliusban:

Július 1.: A magyar egészségügy napja ill. a köztisztviselők és kormánytisztviselők napja Magyarországon

Július 8.: A Magyar Wikipédia napja (a Wikipédia magyar változata új verziójú programmal hu.wikipedia.org címen 2003. július 8-án történt elindításának emlékére)

Július 20.: A 2007. július 20-án, Kiskunhalason mért 41,9 fok a meteorológiai szolgálat méréseinek kezdete óta regisztrált legmagasabb hőmérséklet. 

 

Magyar vonatkozású jeles napok augusztusban:

Augusztus 1.: a forint születésnapja, 1946-ban ezen a napon vezették be

Augusztus 3.: 1689-ben ezen a napon született gróf Bercsényi László, Franciország egyetlen magyar származású marsallja

Augusztus 8.: Kölcsey Ferenc - a Himnusz költőjének - születésnapja

Augusztus 11.: 1860-ben ezen a napon született Bláthy Ottó, az indukciós fogyasztásmérő, azaz a villanyóra feltalálója

Augusztus 13.: Szent Piroska Árpád-házi magyar királylány, Szent László magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő elsőszülött leánya, Komnénosz II. János bizánci császár felesége. Őt Bizáncban Iréne néven ismerték, és kegyes élete miatt halála után szentté avatták. A mai napig a görög-keleti egyház legnagyobb női szentje. Az ortodox liturgia szerint emléknapját augusztus 13-án tartják.

Augusztus 15.: Nagyboldogasszony napja. Az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, szóhasználatban létezik és ősi hitvilágunkig nyúlik vissza.

Augusztus 20.: Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe. Szent István volt az első magyar király és az első magyar szent.

Augusztus 27.: 1845-ben ezen a napon született Lechner Ödön, a magyaros-szecessziós stílus megteremtője az építészetben. Munkái szerepelnek a magyar világörökségek várományosi listáján.

 

Magyar vonatkozású jeles napok szeptemberben

Szeptember: a selmecbányai Szklenó-fürdőn 1786 szeptemberében tartották a világ első nemzetközi műszaki-tudományos (bányászati-kohászati) konferenciáját, melynek elsőrendű célja a Born Ignác által kifejlesztett új nemesfém kinyerési eljárás bemutatása volt. 

Szeptember 6.: 1897. szeptember 6-án Tata-tóvárosban, a világon először acetilén közvilágítást helyeztek üzembe.

Szeptember 16.: 1893-szeptember 16-án született Szentgyörgyi Albert, aki 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott„a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”

Szeptember 17.: 1844-ben ezen a napon született Puskás Tivadar, akinek a telefonközpont ötletét tulajdonítják ill. aki a Telefonhírmondót feltalálta és szabadalmaztatta. Ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Budapesten működött a világon először, 1893-ban.

Szeptember 21.: A magyar dráma ünnepe. 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményének ősbemutatója a Nemzeti Színházban.

Szeptember 30.: 2005 óta Benedek Elek születésnapja a népmese napja idehaza

 

Magyar vonatkozású jeles napok októberben

Október 1.: 1869 október 1-jén a világon elsőként, az Osztrák–Magyar Monarchiában bevezették a postai levelezőlapok használatát.Gervay Mihály országos posta-főigazgató rendelvényeinek megfelelően került forgalomba. Magyar és német nyelven, a magyar koronás címer díszítésével volt kapható. 

Október 2.: Jendrassik György 1929. március 12-én jelentette be első gázturbina-szabadalmát. 1934-től munkatársakat vont be a számítások végzésére. 1937-ben sor került az előzetes kísérletekre, amelyek tapasztalataival 1938-ban megépítette gázturbináját, amely 1938. október 2-án indult el először. A Jendrassik Cs–1 volt a világ első működőképes légcsavaros gázturbinás hajtóműve. Jendrassik György tervezte 1937-ben, később a magyar tervezésű RMI–1 romboló és felderítő repülőgép hajtóművének szánták.

Október 3.: 1975 október 3-án elhelyezik az MVM Paksi Atomerőmű Magyarország első és egyetlen működő atomerőművének alapkövét.. 

Október 4.: 2010. október 4-én történt az ajkai vörösiszap-katasztrófa. A tíz emberéletet követelő és hatalmas anyagi károkat okozó ipari szerencsétlenség és környezetkárosító katasztrófa, a magyar ipar történetének egyik legsúlyosabb, egyben legtöbb halálos áldozattal járó balesete. 

Október 5.: 1957 október 5-én megnyílt a Magyar Nemzeti Galéria, a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.

Október 6.:

Október 7.:

Október 8.:

Október 9.:

Október 10.: A „legmagyarabb magyar orvos”, Flór Ferenc Váradolaszin 1809. okt. 10.-én született. Szerteágazó tevékenységet folytatott: sebészi működése mellett az 1849-es szabadságharc katonaorvosi szolgálatának és Pest közegészségügyi hálózatának megszervezője, az orvosi szaknyelv magyarításának kezdeményezője volt.

Október 11.: 1761 – ben ezen a napon született Nemesnépi Zakál György őrségi író, az első magyar nyelvű tájmonográfia (Eőrséghnek Leirása címet viseli) szerzője († 1822)

Október 12.: 1902 – A magyar labdarúgó-válogatott lejátssza első hivatalos mérkőzését Bécsben, mely a „sógorok” 5:0-s győzelmével végződik. A magyar csapat balösszekötője Hajós Alfréd, a kétszeres olimpiai bajnok úszó.

Október 13.: A magyar műemlékvédelem megteremtője, Henszlmann Imre (Kassa, 1813. okt. 13. – Budapest, 1888. dec. 5.), mint országgyűlési képviselő, ő terjesztette elő az 1881-ben megalkotott első műemlékvédelmi törvényt. Az ennek alapján megalapított szervezetnek, a Műemlékek Országos Bizottságának ő volt első elnöke, egészen haláláig. 

Október 14.: Az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Biograph Társaságot és filmgyárat, a Vígszínház melléküzemágaként hozták létre Budapesten, a mai Pannonia utca és Radnóti Miklós utca kereszteződésénél. Műterme, a Pannónia az első, akkor valóban korszerű csarnok volt, melyet eredetileg is a filmgyártásnak szenteltek. Az első magyar filmvállalat cégbejegyzése 1911. október 14-én megtörtént. A filmgyár 1911-1912-ben működött, jórészt a Vígszínház szereplőgárdájával. Igazgatója a színház művészeti direktora, Faludi Miklós, rendezője az ismert színész, Góth Sándor lett. Összesen 14, egy-két tekercs hosszúságú filmet készítettek, viszonylag rövid idő alatt. A filmgyár hamarosan csődbe ment, részben a szakmai dilettantizmus, részben pedig a külföldi filmek hazai konkurenseit nem jó szemmel néző forgalmazók miatt.

Október 15.: 1846 október 15-én született Pantocsek József, aki Magyarországon elsőként foglalkozott mikrofotográfiával.

Október 16.: 1862 – Preysz Móric kémikus a Hegyaljai Borművelők Egyesületében három évvel Louis Pasteur előtt bemutatja pasztőrözési eljárását.

Október 17.: A Magyar Aero Club meghívására hazánkba érkezett Louis Blériot, francia mérnök, a repülés egyik úttörője. 1909. október 17-én mintegy 200 000 néző előtt nagy sikerű bemutatót tartott a Budapest-Kispest közötti katonai gyakorlótéren. Ez volt az első alkalom, hogy Magyarországon repülő szállt fel.

Október 18.: 1740 október 18-án született Dugonics András az első magyar regény (Etelka) szerzője ill. a magyar matematikai műnyelv megteremtője. Dugonics használt ugyanis először számos, a mai nyelvben is tovább élő matematikai kifejezést, mint például: bizonyítani, egyenlet, gömb, gyök, hasonló, háromszög, henger, húr, sugár, szög, véges.

Október 19.: 1947 október 19-én Magyarországon is elindul a totó.

Október 20.: 1882 október 20-án született a leghíresebb magyar vámpír, Lugosi Béla.

Október 21.: 1587 – Magyarország áttér a Gergely-naptár használatára; ennek következtében ezért ebben az évben október 21-ét november 1-je követi.

Október 22.: Ezen a napon született Liszt Ferenc 1811-ben.

Október 23.: 1894 október 23-án nyílt meg a New York kávéház, amely 2011-ben és 2013-ban elnyerte a világ legszebb kávéháza címet. A kávéház üzemeltetése nemzetközileg is széles körű elismertséget vívott ki magának, a működés 2009-től újra felívelő pályára állt, aminek ékes bizonyítéka, hogy 2019-re Magyarország leglátogatottabb éttermévé vált, a maga 600 000 fős éves vendégszámával.

Október 24.: 1934 október 24-én nyitják meg a Balsai Tisza-hídat, egy vasúti-közúti hídat, amely a Nyírvidéki és a Bodrogközi keskeny nyomközű vasutakat kötötte össze, hazánk egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként, Balsa és Kenézlő község között (bár valójában teljes terjedelmében balsai területen húzódva). Az átkelőhely a második világháború idején megsemmisült, a háború óta nem épült újjá.

Október 25.: A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban – melyet miután II. József parancsára feloszlatták a csak szemlélődő szerzetesrendeket, Kempelen Farkas tervei nyomán átalakítottak színházzá – hangzott el az első magyar hivatalos színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes „Igazházi” című darabját adták elő.

Október 26.: 1998 október 26-án indult útjára hazánk leghosszabban futó sorozata, a Barátok közt. 2020. november 30-án bejelentették, hogy a sorozat az egyre csökkenő nézettsége miatt több mint 10 000 epizód és közel 23 év után után véget ér. Az utolsó rész, a 10 456., 2021. július 17-én 20 órakor volt képernyőn.

Október 27.: 1854-ben ezen a napon születet Déry Miksa, aki 1885-ben Bláthy Ottó Titusszal és Zipernowsky Károllyal közösen megalkotta az első energiaátvitelre alkalmas transzformátort, az "indukciós készülékeken nyugvó erőátviteli és elosztási rendszert", amelyen a kísérleti munka oroszlánrészét ő végezte. 

Október 28.: 1978 október 28-án bevezetik a személyi számot hazánkban.

Október 29.: Gróf futaki Hadik Jánost nagybirtokost, politikust, minisztert 1918. október 29-én kijelölték miniszterelnöknek, de csak 17 órán keresztül volt hatalmon, az őszirózsás forradalom kitörése miatt kormányt sem tudott alakítani. Így ő volt a legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnök.

Október 30.:

Október 31.: 1919 október 31-én meggyilkolják Tisza Istvánt. Ő volt az egyetlen magyar miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt merénylet áldozata lett.

 

 

Magyar vonatkozású jeles napok decemberben

December 1.: A magyar rádiózás napja, 1925. december 1-jén este 8 órakor indult meg avatóünnepséggel, majd hangversennyel a rendszeres rádiós műsorsugárzás. 

December 2.: 1906. december 2-án született Budapesten Goldmark Péter Károly, a színes televíziózás atyja.

December 3.: 1976. december 3-án mérték Magyarországon a legalacsonyabb légnyomási értéket. Aznap 969,7 hPa értéket mutatott a barométer.

December 4.: 1967-ben - ezen a napon - Albert Flórián, 75-szörös válogatott labdarúgó, elnyeri a France Football által alapított aranylabdát. Mindmáig ő az egyetlen magyar, aki ezzel a címmel büszkélkedhet.

December 5.: 1872-ben Szlávy József megalakítja kormányát. Ő volt a dualizmuskori történelem egyedüli politikusa, aki a Képviselőház és a Főrendiház elnöke is volt.

December 6.: 1834. dec. 6-án született Mechwart András, a magyarországi villamosipar elindítója, a malomipart forradalmasító hengerszék és később a motoros szántógép feltalálója.

                           A magyar pálinka (hungarikum) napja is ekkor van, hiszen Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentjének napja. Először 2007. december 6-án tartották meg.

December 7.: 1850-ben ezen a napon született Schwarz Dávid, a merev rendszerű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Kéőbb özvegye a léghajó terveit eladta Zeppelin Ferdinándnak, aki Schwarz elgondolásait figyelembe véve alkotta meg a róla elnevezett léghajó típust.

December 8.: 1956-ban ezen a napon dördült el a salgótarjáni sortűz, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése utáni leszámolások legvéresebb sortüze. A lövéseket akkor adták le, amikor mintegy 4000-en összegyűltek a megyei tanács épülete előtt, két munkástanácsi vezető (Gál Lajos és Viczián Tamás) szabadon bocsátását követelve. Az áldozatok teljes száma máig nem ismert (név szerint 46 személyt ismerünk).

December 9.: A Labdarúgás világnapja - ehhez kapcsolódón olvasd el a Magyar futball bajnoki rekordjai című cikkünket.

December 10.: Az Emberi jogok napja - Magyarország Alaptörvénye két külön részben, nevezetesen a Nemzeti Hitvallás, valamint a Szabadság és Felelősség című fejezetekben foglalkozik az alapvető emberi jogok rögzítésével. 

December 11.: Nemzetközi hegy nap - Hazánk legmagasabb hegye a Mátrában található 1014 m magas Kékes-tető. Ugyanakkor a legnagyobb átlagmagassággal a Bükk hegység büszkélkedhet.

December 12.: 1900 december 12-én született Budapesten a napenergia-hasznosítás jeles kutatója, az első nap-ház tervezője, Telkes Mária, akit Amerikában csak Napkirálynőnek hívtak.

December 13.: Luca nap

December 14.: egy 2001-es kormányrendelet óta ez a nap a Hűség napja hazánkban, annak emlékére, hogy a 1921. december 14–16-án Sopronban és környékén megtartott népszavazáson a lakosság többsége a Magyarországhoz tartozás mellett döntött.

December 15.: Ezen a napon született 1802-ben Bolyai János magyar matematikus és hadmérnök. A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát.

December 16.: 1882 december 16-án született Kodály Zoltán. Zenepedagógiai koncepcióját, a Kodály-mószert 2016-ban az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.

December 17.: 1895-ben ezen a napon halt meg Irinyi János, a zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója.

December 18.: A nemzetiségek napja Magyarországon. Az Országgyűlés 2011. december 19-én alkotott a nemzetiségekről sarkalatos törvényt, amely a korábbiaknál több jogot biztosít a Magyarországon élő nemzetiségeknek. A törvény értelmében a Magyarországon őshonos 13 nemzetiség: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán.

December 19.: 1895-ben a világ nemzeti olimpiai bizottságai közül ötödikként, Berzeviczy Albert elnökletével megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság.

December 20.: Vámos Miklós internetes honlapjának bemutatása 2010-ben. Ez az első írói weblap Magyarországon.

December 21.: A csillagászati tél kezdete, az év legrövidebb napja. A sztyeppei lovasnomád népek hitvilágában, így a magyarokéban is nagyon fontos szerepet játszott a ”Téli napforduló” megünneplése. Valószínűleg az ősi magyar neve a “kara csun” volt. A “kara”- feketét, sötétet jelent a türk nyelvekben és feltehetően a régi magyar nyelvben is, valamint a “csun” – fordulás szóösszetételből állt össze az ünnep elnevezése: Karacsun. A sötétség átfordulása után egyre nő a fény, a nappali világosság ideje. A fény csökkenésének, növekedésbe való átfordulását, a majdan elérkező tavasz és megújulás reményét ünnepelték az Anyatermészetet tisztelő ősi hitvilágban. A Karacsun- Karácsony, olyan erősen gyökeredzett a magyar hagyományban, hogy a magyarság körében jóval később meghonosodott keresztény ünnepre a Karácsonyra (itt már Jézus születésének ünnepére) is ezt a szót vetítették át. A legtöbb európai nyelvben a Karácsony ünnepének elnevezése Jézus Krisztus nevéből származik (pl. angol: Christmas) vagy az Ő megszületéséből, a születni szóból (olasz: Natale, spanyol: Navidad illetve a szláv nyelvekben pl. orosz: Rozsdesztvo is a születésre emlékeztet). Kivételt szinte csak a magyar képez (illetve a román: Craciun, ejtsd: kröcsun amely a magyar karácsony, esetleg egy hasonló alakú besenyő illetve kun szó átvétele).

December 22.:

December 23.: 1891 dec. 23-án Gyulán született Bródy Imre, a kriptonégő feltalálója. Az általa kidolgozott kriptonlámpa gyártásához kutatásai alapján, Ajkán építették fel a világon az első gazdaságosan üzemelő kriptongyárat. A kriptonlámpa 1937-ben jelent meg először a világpiacon és hatalmas sikert aratott.

December 24.: Bár hivatalosan ez a nap még nem karácsony napja, Magyarországon december 24-én tartjuk a szentestét. Ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát, majd összegyűlik a család és a vacsora után megajándékozzuk egymást. A nap az éjféli misével zárul. A betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi szokások közé tartozott, mely a mai napig sok helyen a karácsony része. Magyarországon először Brunszvik Teréz állított karácsonyfát 1824-ben, de csak a 40-es években vált általánossá.

December 25.: Karácsony napja. 

December 26.: Széchenyi István kezdeményezésére 1838. december 26-án megalakult a Pesti Hengermalom Társaság és ezzel megalapították hazánk első, gyár jellegű gőzmalmát. 

December 27.: 1896-ban ezen a napon született Kabay János, a magyarországi morfingyártás atyja, a bűdszentmihályi (ma tiszavasvári) Alkaloida Vegyészeti Gyár alapítója. Gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve 2016 óta hungarikum.

December 28.: 1903. december 28-án született Neumann János, hazánk egyik legeredetibb matematikai gondolkodója, az elektronikus számítógépek egyik kifejlesztője. Az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megalapítása is. Részt vett az egyik első számítógép tervezésében; foglalkozott a programozással is. Ezen az úton haladva jutott el az automaták általános elméletéhez; itt olyan alapvető kérdésekkel foglalkozott, mint az önreprodukáló automaták, megbízható organizmusok szintézise megbízhatatlan elemekből illetve a számítógép és az agy működésének összehasonlítása. Életműve az informatika és a számítógépek világában hungarikum.

December 29.: A magyar kártya napja.A magyar kártya, más néven Tell-kártya 32 vagy 36 lapos kártyatípus, a legismertebb magyar kártyajátékok eszköze, Schneider József pesti kártyafestő 1836-os találmánya, mely Friedrich Schiller: Tell Vilmos című, hatalmas sikerű, 1804-ben megjelent színdarabja alapján készült. Magyarországon és a német nyelvterületen a legelterjedtebb.

December 30.: 1916-ban ekkor koronázták meg az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és Zita királynét Budapesten, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.

December 31.: 1582 óta az év utolsó napja (hivatalosan 1691 óta)