Magyar legek és rekordok
Ebben a cikkben összegyűjtöttünk egy jó nagy csokorra való magyar rekordot és leget, hasonlóan a Guinness Rekordok könyvéhez, mindössze annyi különbséggel, hogy itt minden rekord magyar emberekre, magyar dolgokra vagy Magyarországra vonatkozik.
A Játék&Tudás webáruháznál fontosnak tartjuk, hogy bizonyos értékeket megfelelően őrizzünk és gondozzunk, ilyen számunkra minden, ami hazánkkal ill- általában a magyarsággal kapcsolatos. Ezért törekszünk arra is, hogy a lehető legtöbb magyar társasjátékot és könyvet forgalmazzunk, persze elsősorban azokat, amelyek a szorosan vett témánkba - kvízek, szabadulószobák, logikai fejtörők, rejtvények - jól illeszkednek.
II. TERMÉSZET
III. EMBER
IV. TÖRTÉNELEM
V. GAZDASÁG
VI. EMBERI ALKOTÁSOK
VII. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA
VIII. SPORT
IX. ŐRÜLETES EMBERI TELJESÍTMÉNYEK
X. GYŰJTEMÉNYEK
XI. HUNGARIKUMOK
XII. VILÁGÖRÖKSÉGEK
XIII. EGYÉB
A magyar legek és rekordok alábbi gyűjteménye egyrészt nem teljeskörű, másrészt folyamatosan változik. Vannak ugyan állandó elemek, de sajátosságukból fakadóan bizonyos rekordok, legek elavulnak, változnak. Hiszen a legmagasabb magyar férfi, a leggyorsabb magyar futó, a leggazdagabb magyar ember stb. akár évről évre is más lehet, ahogy változhatnak az időjárási rekordok és még sok minden más is azon dolgok közül, amik ezen az oldalon találhatók. Ezt a változást nem tudjuk naprakészen követni, ezért tekintsetek a már "lejárt" rekordokra úgy, hogy egyszer volt ilyen is. Mindemellett még az is elképzelhető, hogy bizonyos esetekben, legeknél tévedtünk és van "leg"-ebb az adott dolognál, ezért elnézést kérünk előre is. Természetesen azon leszünk, hogy folyamatosan tápláljuk újabb és újabb magyar rekordokkal, frissítsük és pontosítsuk a cikk tartalmát, hiszen ez szívügyünk.
FÖLDRAJZ - MAGYAR LEGEK, REKORDOK
A legmagasabb hegycsúcs: Kékes-tető (Mátra) – 1014 m
A legmélyebb pont: Gyálarét – 75,8 m
A legészakibb település és pont: Hídvégardó, 48°35'6"N 21°26'21"E (Füzér közelében)
A legdélibb település és pont: Beremend, 45°44'14"N 18°26'48"E
A legkeletibb település és pont: Garbolc, 47°57'37"N 22°52'56"E
A legnyugatibb település és pont: Felsőszölnök, 16°05'
A legnagyobb tó: Balaton – 594 km2
A legmélyebb tó: a Rudabányai bányató – 60 m
A legnagyobb sziget: Szigetköz (Duna) - 375 km²
A legnagyobb félsziget: Tihanyi-félsziget (Balaton) - 18,5 km²
A legmélyebb barlang: Bányász-barlang (Bükk) – 275 m
A leghosszabb barlang: a Pálvölgyi barlangrendszer – 30 300 m
A leghosszabb folyó: Duna – 2 850 km (ebből Magyarországon 417 km)
A leghosszabb folyószakasz: Tisza – 962 km (ebből Magyarországon 584,9 km)
A legmagasabb vízesés: Lillafüredi vízesés – 20 m
A legnagyobb füves puszta (egyben Közép-Európa legnagyobbja): Hortobágy – 82 000 ha
A legmagasabban fekvő település: Mátraszentimre (legmagasabban fekvő településrésze: Galyatető) – 750-835 m
A legnagyobb népességű település (város) népesség szerint: Budapest – 1,732 millió fő
A legnagyobb település (város) közigazgatási terület szerint: Budapest – 525,09 km2
A legkisebb település (falu): Iborfia – 8 fő (2014-es adat)
A legrövidebb nevű település(ek): Ág, (Baranya), Bő (Vas), Őr (Szabolcs-Szatmár-Bereg) Sé (Vas) – 2 betű
A leghosszabb nevű település: Jászfelsőszentgyörgy (Jász-Nagykun-Szolnok megye) – 20 írásjegy
A leghosszabb határszakasz: Magyarország-Szlovákia – 667 km
A legkisebb város: Pálháza, 1062 lakos. Magyarország egyetlen perlitbányája- , s múzeuma is Pálházán található.
A TERMÉSZET REKORDJAI, LEGJEI
Állatvilág
A legnagyobb pók: szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) – testhossz: 4 cm, átmérő: 10 cm
A legkisebb csiga: Punctum pygmaeum - 1,2–1,6 mm széles a héja
A legkisebb emlős: törpecickány – testhossz: 48-60 mm, farokhossz: 37-42 mm, testtömeg: 2,5-7,2 gramm
A hazánkban előforduló egyetlen költő fajdféle: császármadár
A legnagyobb bogár: a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus). - Hímjei 3-8 centiméteres nagyságúak lehetnek, de akár 10 centisre is megnőhetnek. A nőstények lényegesen kisebbek (2,5-5 cm nagyságúak).
A leggyorsabb hazai hal: szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss) – 8 m/s (28,8 km/h)
A legnagyobb hazai hal: európai harcsa (silurus glanis) – a harcsa élete első éveiben rendkívül gyorsan nő. Egyévesen már elérheti a 15 centimétert, öt év elteltével pedig hossza már megközelíti a 90 cm-t. Rendszerint csak ekkor válik ivaréretté és megkezdi a szaporodást. A későbbi években a harcsa testhossza már lassabban nő. A 10 évesek mintegy 120 cm, a 15 évesek másfél méter hosszúak. Később a harcsa már csak 2-3 centit nyúlik évente, de nagyon hosszú életű, így hatalmas méretet érhet el. Azt se feledjük, hogy a nagy halak testhosszának csekély növekedésével testük tömege jelentősen gyarapszik.
A legnagyobb madár: túzok (Otis tarda) - a Magyarországon is honos túzok az egyik legnagyobb túzokféle, szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter, tömege elérheti a 18 kilogrammot (átlagosan mintegy 13,5 kilogramm), de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.
A legkisebb madár: sárgafejű királyka (Regulus regulus) - testhossza 9 centiméter, szárnyfesztávolsága 13-16 centiméter, testtömege 4-7 gramm.
Az egyetlen őshonos teknősfaj: mocsári teknős (Emys orbicularis).
Növényvilág
A kontinens legnagyobb tündérrózsa mezője: Tisza-tó, 6 km hosszú
A legvastagabb fa: fekete nyár (Gemenc) - törzskörméret: 1200 cm (2013)
Legnagyobb egybefüggő mediterrán hóvirágmező: Alcsút, több mint 2 hektár (február közepétől március közepéig látható)
Természeti értékek
Az első nemzeti park: Hortobágyi Nemzeti Park – 1973. január 1.
Legnagyobb víz alatti barlangrendszer: Molnár János-barlang, 1982 óta fokozottan védett természeti képződmény; azóta 7 km hosszú járatrendszert tártak fel, és ez még mindig nem a barlang teljes kiterjedése.
Időjárás
A legmagasabb hőmérséklet (abszolút maximum): Kiskunhalas, 2007. júlis 20. - 41,9 fok.
A legalacsonyabb hőmérséklet (abszolút minimum): Miskolc-Görömbölytapolca állomás, 1940. február - mínusz 35 fok
A legmagasabb napi minimum: Pécs-Árpádtető állomás, 2007. július 20. - 27,9 fok
A legmagasabb napi maximum: Kecskemét-Miklóstelep, 1942. január - mínusz 23 fok volt.
A legnagyobb felmelegedés: Békéscsaba, 1963. február 3 - 18 óra alatt 26,7 fokot emelkedett a hőmérséklet.
A legnagyobb abszolút hőingás: Baja (-34,1 fokot 1942. januárjában, 41 fokot pedig 2007. júliusában mértek) - 75,1 fok.
A legvastagabb talajfagy: Debrecen, 1929. február – a fagy mélysége elérte az egy métert.
A legnagyobb napi középhőmérséklet: Dunaújváros, 2007. 07. 20. - 33,3 fok
A legalacsonyabb napi középhőmérséklet: Baja, 1942. 01. 24.- mínusz 26,8 fok
A legmagasabb évi középhőmérséklet: Szeged, 2007. - 13,3 fok
A legalacsonyabb évi középhőmérséklet: Kékestető, 1980. - 4,2 fok
Az éves legnagyobb csapadékösszeg: Miskolc-Lillafüred, 2010. - 1554,9 mm
Az éves legkisebb csapadékösszeg: Szeged, 2000. - 203 mm.
A hótakaró legnagyobb vastagsága: Kőszeg-Stájerházak, 1947. február 19. – 151 cm
A havi legnagyobb csapadékösszeg: Dobogókő, 1958. 06. - 444 mm
A 48 órás legnagyobb csapadékösszeg: Kékestető, 1958. 06. 11-12. - 288 mm
A 24 órás legnagyobb csapadékösszeg: Dad, 1953. 06. 09. - 260 mm
Az 1 órás legnagyobb csapadékösszeg: Heves, 1988. 08. 23. - 120 mm
A 10 perces legnagyobb csapadékösszeg: Zirc, 1915. 05. 24. - 64,2 mm
Az éves legtöbb csapadékos nap: Csenger, 1970. - 206 nap
Az éves legkevesebb csapadékos nap: Balmazújváros, 1983. - 49 nap
A hótakarós napok legnagyobb száma: Kékestető 1943-1944 – 154 nap
A legalacsonyabb relatív nedvesség: Kékestető, 1994 december 2. – 3%
Az évi ködös napok legnagyobb száma: Kékestető, 1970. - 221 nap
A leghosszabb napsütés nélküli időszak: Szeged, 1978. október 31.-december 4. – 35 nap
Az évi legnagyobb fénytartam összeg: Békéscsaba, 2003. – 2501 óra
Az évi legkisebb napfénytartam összeg: Sopron, 1972. – 1398 óra
A legnagyobb mért széllökés: Kab-hegy, 2010. december 9. – 47 m/s
A legnagyobb becsült széllökés: Vác-Biatorbágy tornádó, 1924. június 13. – 87-103 m/s
A legalacsonyabb tengerszinti légnyomás: Nagykanizsa, 1976. december 2. – 968,6 hPa
A legmagasabb tengerszinti légnyomás: Budapest-belterület (II. ker.) – 1907. január 24.
Természeti katasztrófák
A legnagyobb tornádó: Vác és Biatorbágy között, 1924. június 13. – Fujita-Pearson skála: EF5 (ez a legerősebb fokozat: kb. 370 km/h-s széllökésekkel)
A legnagyobb erősségű földrengés: Komárom, 1763. június 28. – Richter-skála szerint 6,3-as (becsült érték), 63 halálos áldozat, 120+ sebesült
A legtöbb halálos áldozattal járó árvíz: 1878. augusztus 30-án a Dunántúl felől nagy esők, zivatarok érték el Észak-Magyarországot. Mivel a felhőszakadás egyszerre nagy területet érintett, a Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinva és a Pece patakokat, hogy azok másnap, augusztus 31-én hajnalban medrükből kilépve elárasztották Miskolcot. A város egyes részein 4-6 méter magasan állt a víz. Az árvíz kialakulásában döntő szerepe volt annak, hogy a városon keresztülfolyó patakok fölött malomgátak, ólak, istállók, szemétdombok íveltek át, ami beszűkítette a víz mozgásterét és lelassította a megemelkedett ár mozgását, lehetőséget adva nagyobb víztömeg felduzzadására. - 277-en haltak meg.
A legnagyobb rombolást végző árvíz: az 1879-es szegedi árvíz, a március 12-én hajnali 2 órakor betörő víz gyakorlatilag elpusztította a várost. A víz már régóta fenyegette Szegedet, mert egyenetlenül hajtották végre a Tisza szabályozását. A felső szakaszon gyorsították a víz folyását, ami a még szabályozatlan dél-alföldi szakaszon nem tudott lefolyni, gyakran okozva áradásokat. Csak a város legrégibb, legmagasabban álló része menekült meg. - 151 ember vesztette életét, 5458 ház omlott össze, csak 265 maradt épségben, a szegedieknek évekig tartott, míg újraépítették a várost.
A legmagasabb árhullámot okozó dunai árvíz: az 2013. júniusi árvíz - Budapestnél 891 cm-es, Bajánál 989 cm-t vízállást mértek
EMBERI LEGEK, CSÚCSOK, ELSŐSÉGEK
A legkisebb ember: Tóth István (Pityu), elhunyt 2011-ben – 65 cm
A leggazdagabb ma élő ember: Mészáros Lőrinc – 407,7 Mrd Ft (2020-as becsült adat)
A leggyakoribb családnév: Nagy – 226 584 (2020)
A leggyakoribb fiú újszülött utónév: Bence – 1442 (2019)
A leggyakoribb lány újszülött utónév: Hanna – 1494 (2019)
Az első mérnöknő: Pécsi Eszter (1898-1975) - 1920. március 8-án szerezte meg építész oklevelet
Az első magyar orvosnő: Hugonnai Vilma (1847-1922) - 1897. május 14-én Budapesten avatták orvosdoktorrá
Az első régésznő (egyben világelső): Torma Zsófia (1832-1899)
Az első magyar zeneszerzőnő Koháry Mária Antónia volt.
Az első magyar pilótanő: Steinschneider Lilly (1891-1975) - a bécsújhelyi pilótatanfolyamot követően, 1912. augusztus 15-én szerezte meg pilótaigazolványát
Az első nő, aki magyarországi egyetemen szerzett diplomát: Glücklich Vilma (1830-1900). Ő lett egyben az első nő is, aki bölcsészdiplomát szerzett.
Az első magyar ügyvédnő: Dr. Ungár Margit 1928-ban szerezte diplomáját.
Az első magyar professzornő, első női egyetemi doktor: Dienes Valéria (1879-1978)
Magyarország és egyben a világ első női nagykövete: Bédy-Schwimmer Rózsa (1877-1948) 1918-ban lett az ország svájci nagykövete.
Az első magyar országgyűlési képviselőnő: Slachta Margit (1884-1974). 1920. március 25-én a főváros I. kerületében választották nemzetgyűlési képviselővé.
Az első név szerint ismert magyar költő: Vásárhelyi András atya, az „Angyaloknak nagyságos Asszonya” című Mária ének szerzője, 1526-ban a törökök kardélre hányták szeptember 23-án a ferenciek teri templom felgyújtásakor
Az első gyors-és gépíró magániskola alapítója és igazgatótanára Radnai Béla (Cegléd, 1891. november 8. – Budapest, 1962. november 1.) gyorsíró, az egységes magyar gyorsírás feltalálója, műgyűjtő.
A legmagasabb embere: a 220 cm magas orosházi Grósz László. Szegeden él a párjával, 52-es méretű cipője van, egy új pálinka reklámarca. Hobbija a veterán járművek, van is két Pannóniája.
Kriminológia
Az utolsó kivégzett személy: Vadász Ernő (28 éves)– 1988. július 14-én akasztották fel
Az utolsó kivégzett nő: Besze Imréné (54 éves) - 1969. február 2-án az egri börtön udvarán tették nyakába a kötelet.
Az utolsó hóhér: Pradlik György – 1976-1988 között tevékenykedett
Az utolsó halálos ítéletet kimondó bíró: dr. Nagy Zoltán – 1988-ban egy kétszeres gyilkos fölött ítélkezett
A legnagyobb gyilkosságsorozat: tiszazugi asszonyok egy csoportja arzénnel 1911 és 1929 között legalább 162, de egyes feltételezések szerint akár közel ezer embert is megmérgeztek
A legtöbb áldozatot szedő sorozatgyilkos: Kiss Béla (1877-1915?) – 24 áldozata volt, akiket vélhetően 1912 és 1914 között ölt meg
A legkegyetlenebb bankrablás: a móri bankrablást, amelyet a sajtóban gyakran móri mészárlásnak neveznek 2002. május 9-én Nagy László és Weiszdorn Róbert követte el – 8 halálos áldozat
A legnagyobb értékű műkincsrablás: 1993. december 12. - Ismeretlen tettesek hatoltak be délután 4 óra és ma délután 2 óra között a Dohány utcai Zsidó Múzeumba, és az ott lévő műkincsek, XVII., XVIII. és XIX. századi arany és ezüst műtárgyak nyolcvan százalékát – mintegy nyolc- és félmilliárd forint értékűt – eltulajdonították. A műkincsek kilencven százaléka 1994 júliusában Romániában megkerült. (1983. november 5-én ismeretlenek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, ahonnan hét felbecsülhetetlen értékű festményt loptak el. Raffaello Esterházy Madonnája és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotásai, Tintoretto Női mellképe és Férfi mellképe, illetve egy ismeretlen festő Giorgione képmása című alkotása jutott a tolvajok kezére. A műkincsek értékét - 1983-ban - 1 milliárd 436 millió forintra becsülték, az akkoriban elképzelhetetlenül nagy összeget az ügyben nyilatkozóknak még kimondaniuk is nehéz volt. „Az évszázad bűnügyeként” elhíresült eset végül szerencsésen végződött, a tetteseket elfogták, s a képek is visszakerültek a helyükre.)
Legmagasabb kitűzött vérdíj: 100 millió Ft, a romagyilkosságok alatt tűzte ki a rendőrség, végül nem adták senkinek, mert a rendőrség maga kapta el a gyilkosokat
Legmagasabb ténylegesen kifizetett vérdíj: 25 millió Ft, a móri rablógyilkosság ügyében tűzték ki; a pénzt, mint utólag kiderült, hamis nyomokért Kiglics Attila kapta meg, aki ezt követően el is tűnt a pénzzel együtt. Az amatőr fémkereső Szebenyi Attila, aki a rablás során használt fegyvereket kiásta egy erdei rejtekhelyen, csak 5 millió Ft-ot kapott és azt is csak pereskedést követően.
Az első túszdráma: a balassagyarmati túszdráma volt. Két felfegyverzett testvér a Geisler Eta Leánykollégiumban túszul ejt 20 fiatalkorú lányt és öt napig fogságban tartja őket.
A TÖRTÉNELEM MAGYAR LEGJEI
Az első király: I. István - uralkodott: 1000-1038
Az első királynő: Mária – uralkodott: 1386-1395 (Luxemburgi Zsigmond társuralkodója)
A legrövidebb ideig uralkodó király: II. (Kis) Károly – 1385. december 31. - 1386. február 24.
A leghosszabb ideig uralkodó király: I. Ferenc József - uralkodott: 1848-1916
Az első miniszterelnök: Batthyány Lajos – 1848. március 17.-október 2.
A legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnök: Hadik János – 1918. október 30.-október 31. (2 nap)
A leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnök: Tisza Kálmán – 1875. október 20.- 1890. március 13.
A Magyar Királyi Légierő legeredményesebb pilótája: vitéz Szentgyörgyi Dezső (1915-1971) – 29 igazolt légi győzelem
Az első világháború legeredményesebb pilótája: Kiss József (Pozsony, 1896. január 26. – Campolongo-hágó, 1918. május 24.), Császári és Királyi Légierő - 19 igazolt légi győzelem
A legtöbb halálos áldozatot követelő magyarországi merénylet: a biatorbágyi merénylet 1931. szeptember 13-án történt, amikor Matuska Szilveszter felrobbantotta a biatorbágyi viadukt vasúti sínének egy részét. Áldozatok száma: 22 halott, 17 súlyos sérült
GAZDASÁGI LEGEK, KURIÓZUMOK
Az egyetlen működő cukorgyár: kaposvári cukorgyár
Az első pénzérme: Szent István ezüstdénárja - 1001-ből származik
A legsúlyosabb ipari katasztrófa: az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározójának gátja szakadt át 2010. október 4.-én, és a térség településeit elöntötte a maró anyag, egyes helyeken két méteres magasságban. A legsúlyosabb károkat Devecserben és Kolontáron okozta a hömpölygő ár, ami házakat, kerítéseket rombolt le, és állatokat, embereket égetett meg. – 10 halálos áldozat, 150 sérült
EMBERI ALKOTÁSOK REKORDJAI
Magyar nyelv és irodalom
A leghosszabb szó: eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek - 67 írásjeg
A legtöbb egymást követő magánhangzó eredeti magyar szóban: fiaiéiért – 6 magánhangzó
A legtöbb egymást követő magánhangzó idegen eredetű szóban: niueiéiért – 7 magánhangzó (jelentése: ’egy Niue szigetéről származó ember tulajdonai miatt/céljából’) és kassziopeiaiéiért – 7 magánhangzó (jelentése: ’egy, a Kassziopeiáról származó lény tulajdonai miatt/céljából’
A leghosszabb vasútállomásnév: Badacsonytördemic-Szigliget - 27 írásjegy, 24 betű
Az első magyarországi hírlap: Mercurius Hungaricus, első száma: 1705 május 30.-ban jelent meg (szerkesztője: Ráday Pál)
Az első magyar regény: Etelka, írta: Dugonics András1786-ban
Az első magyar növényhatározó és az első magyar szinonímaszótár: A híres botanikus, Diószegi Sámuel lelkész, később debreceni esperes barátja – és mellesleg sógora – volt a költő Fazekas Mihály, együtt írták meg a Magyar Füvészkönyvet. Az 1807-ben megjelent mű nagyrészt Diószegi munkája. A gyakorlati részt, az Orvosi Füvészkönyvet már önállóan írta és adta ki 1813-ban. A könyv értékes része a függelék, amely az első magyar szinonímaszótár több, mint 1400 régi magyar növénynévvel. A Diószegi-Fazekas féle füvészkönyv, mint a Linné-rendszer alapján készült első magyar növényhatározó, közel egy évszázadon át volt használatban. A növénynevek mellett az egyéb növénytani terminológia, a magyar alaktani kifejezések miatt is fontos mű; utóbbiak jelentős részét ma is használjuk.
A világon a legtöbb nyelvbe a "kocsi" került be a magyar szavak közül. A kocsi a Komárom megyei Kocs községről kapta a nevét és ebből származik a szlovák koc, a lengyel kocz, a román cocie, a holland koetsier, a svéd kusk, a spanyol coche, a német Kutsche, az angol coach, a francia coche és az olasz cocchio.
Film és színház
Az első hangosfilm: Kék bálvány – 1931. április 28.
Az első filmszínház: Sziklai Arnold és Zsigmond nyitotta az Andrássy út 41. szám alatt – 1896 június
Az első tudatosan rendezett filmalkotás: A táncz (rendezte: Zsitovszky Béla) – 1901. április 30.
Az első televíziós kísérleti adás bemondónője: Mednyánszky Ági (Bécs, Ausztria, 1927. március 15. – Budapest, 2015. július 7. magyar színésznő. 1957-ben, a Magyar Televízió első tévéadásaiban Mednyánszky Ági szerepelt bemondónőként.
Mednyánszky Ági (az első kísérleti adás bemondója, 1955-ben), Takács Marika (1957), Tamási Eszter (1957)
Az első rendszeres televíziós adás: a Magyar Televízió rendszeres adás 1957. május 1-jén indult. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról szólt. Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek.
Zene
A legnagyobb példányszámban eladott lemezek: ilyen lista nem létezik, ld. ezért
A világ leggyorsabb kezű zongoraművésze: 2009-ben a Zeneakadémia Magytermében Havasi Balázs egy nagy közönség előtt 60 másodperc alatt 498-szor ütötte le ugyanazt a billentyűt, így ő lett a világ leggyorsabb kezű zongoristája.
Magyarországra megannyi más vívmányhoz hasonlóan az opera is késve érkezett meg, az első magyar nyelvű operát csak 1793-ban mutatták be Budán. A Pikko hertzeg és Jutka Perzsi címmel színpadra állított darab egyébként nem tekinthető teljesen a magyar kultúra önálló termékének, alapjául ugyanis egy magyar földön is jól ismert német nyelvű énekes játék szolgált.
Az első magyar rockopera a Sztárcsinálók, Várkonyi Mátyás zenéjével és Miklós Tibor szövegeivel. Ősbemutatója a Győri Sportcsarnokban, 1981. augusztus 6-án volt,hatalmas sikert aratott.
A heavy metal műfaj első magyar nagylemeze a Pokolgép 1986-ban megjelent Totális metál című albuma volt.
Legnézettebb magyar zene youtube-on (2019): Majka és Curtis Belehalok (ezt frissítésre szorulhat)
Legnagyobb zenei fesztivál: Sziget fesztivál 2018-ban 565 000 látogató
Építészet
A leghosszabb híd: Kőröshegyi völgyhíd – 1872 m
A leghosszabb közúti kőhíd: Kilenclyukú híd (Hortobágy) – 167,3 m
A legmagasabb építmény: Lakihegyi adótorony – 314 m
A legnagyobb méretű barokk stílusú építészeti alkotás: Esterházy-kastély, Fertőd
A legnagyobb kunhalom (egyben Közép-Európa legnagyobbja): Gödény-halom – 12 m
Az egyetlen épségben megmaradt téglavár (egyben Európa egyetlene): Gyulai vár
Az első neoklasszicista stílusú építmény: a gannai Szent Kereszt fölmagasztalása plébániatemplom, a fraknói Esterházy grófi nemzetség sírtemploma – 1808-1818 között készült Charles Moreau tervei alapján
Európa legnagyobb, Kelet-Európa első buddhista szentélye, sztúpája: A Zalaszántói Sztupa a szentély a Zalaszántó mellett található Kovácsi-hegyen, egy erdei tisztás közepén épült fel 1992-ben. Benne: Buda (Buddha)
földi maradványának néhány darabját őrzik, díszes tartóban lévő apró csontszilánkokat. A hófehér építmény 30 m magas és 24 m széles. A Sztúpa szent épületébe ereklyék és felszentelt tárgyak nyertek elhelyezést - közelében békességet és nyugalmat talál minden zarándok.
Egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikája: a Budapesttől délre 30 km-re fekvő kis, falusias jellegű városban, Ócsán találjuk Magyarország egyetlen háromhajós, kereszthajós, tornyos, román kori bazilikáját. Az Öregfalu közepén álló, XIII. század elején épült premontrei bazilika románkori építészetünk egyik legszebb erődtemploma.
Képzőművészet
A világ eddigi legnagyobb huszárszobra:12,5 méter magas és a pákozdi Bogár-halmon tallható.
Egyéb emberi alkotások
Legnagyobb terepasztal: Miniversum 300 nm
Legnagyobb hazai élőhelyét bemutató dioráma: a Fekete István dioráma az ajkai Hubertus Erdei Iskolában 105 m2-en 38 állatfaj 58 egyedét mutatja be teljes alakban, eredeti élőhelyük megjelenítésével.
A világ első közparkja: a Budapesti Városliget
A legnagyobb szaloncukor: 2011. december 7-én, Magyarországon mutatták be a világ legnagyobb szaloncukrát. A gigaédesség 104 cm hosszú, 55 cm széles és 38 cm magas, súlya pedig 209 kiló volt. Az óriás szaloncukrot – mely megközelítőleg húszezer darab eredeti méretű édességet tesz ki – a Béke Gyermekotthon kapta meg.
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA - REKORDOK, ELSŐSÉGEK, LEGEK
Legnagyobb és lekisebb holdkráter, amit magyar emberről neveztek el: égi kísérőnkön 16 magyar nevet viselő krátert találunk, szinte ugyanannyit, mint ahány Nobel-díjasunk van (egy névvel a kráterek felé billen a mérleg), ezek mégsincsenek teljesen átfedésben egymással. Ezek közül a legnagyobb a Kármán a maga 210 km-es, míg a legkisebb a Weinek és az Izsák a maguk 30 km-es átmérőivel.
Az első golyóstoll (egyben világelső): Bíró László – Budapest, 1938. ápr. 25
Az első alkimista emlék: a pápa megtiltotta a budai domonkos szerzeteseknek az alkimista kísérleteket – 1273
Az első név szerint ismert alkimista: Erdélyi János (1463–1500), a menedékszirti rendház apátja
Az egyetlen magyar nyelvű, nyomtatásban megjelent alkimista könyv: Bárótzi Sándor (1735–1809) - "A mostani adeptus vagy is a' szabad kőmívesek valóságos titka"
Az egyetlen magyar nyelvű alkimista mise szerzője: Szebeni Menyhért Miklós áldozópap (XV.sz.)
Közlekedés
Az első magyar űrhajós: Farkas Bertalan (1949- ), 1980
A leghosszabb kisvasút: Csömördéri kisvasút – 109 km
A legrövidebb és legmeredekebb vonalvezetésű kisvasútja: Szilvásváradi kisvasút – 7,49 km
Az első repülőgép: a Libelle (Szitakötő) nevű 25 lóerős, magyar gyártmányú motorral szerelt monoplán, vagyis egyfedelű, egyszárnyú repülőgép (a pilóta és a tervező Adorján János gépészmérnök volt) - 1910. január 10-én emelkedett először a magyar légtérbe.
A legtöbb áldozatot követelő légikatasztrófa magyar géppel: 1975. szeptember 30.-án Bejrút partjai előtt lezuhant a Malév 240-es számú járata (egy Tupoljev Tu–154) (HA-LCI). Egyes információk szerint a gépet lelőtték; roncsai a mai napig is a tengerben nyugszanak. - A fedélzetén tartózkodó 50 utas és 10 fős személyzet életét vesztette.
A legnagyobb légikatasztrófa Magyarország területén: Hejce, 2006. január 19-én, a szlovák légierő egyik gépe zuhant le, a fedélzeten tartózkodó utasokból mindössze 1 ember élte túl a tragédiát – 42 halálos áldozat
A legtöbb halálos áldozattal járó vasúti szerencsétlenség: a herceghalmi vasúti baleset; 1916 december 1.-én a dunántúli község melletti katasztrófát az okozta, hogy egy késett vonatokkal zsúfolt vonalon az egyik mozdony személyzete elmulasztotta egy jelző megfigyelését. - Áldozatok száma: 72 halott, 180+ sérült.
A legtöbb halálos áldozattal járó közlekedési baleset: a Kecskemétről Helvéciára tartó autóbusz 1973. január 30-án egy andráskereszttel ellátott vasúti átjáróban a buszvezető hibájából kifolyólag összeütközött a Fülöpszállás és Kecskemét között közlekedő, gőzmozdony által vontatott szerelvénnyel – Áldozatok száma: 37 halott, 20 sérült-
A személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek legfőbb oka (2014-ben): az abszolút és relatív gyorshajtás - az összes baleset mintegy 28%-a történt emiatt
Az első hőlégballon: Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1874-ben viszont két hidrogénnel töltött "repülő golyóbis" emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban született Szablik István piarista készítette. Kísérletéről a Pressburger Zeitung 1784. július 27-én így számolt be: "Szablik léggömbje 14 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú "égi golyóbis", miután megtöltötték "gyúlékony levegővel", 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk [55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért el. Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magasabbra, míg azután egy első osztályú csillag nagyságúvá zsugorodott. (...) Szablik eredményes kísérletének értékéből mit sem von le az, hogy léggömbje a hidrogén tömegesebb előállításának nehézkes volta és valószínűleg pénzszűke miatt is - viszonylag kis méretű volt."
Az első hőlégballonos repülés emberrel: Az első felszállást Magyarországon Männer és Kraskovits bécsi fizikus-doktorok ballonja Männerrel a fedélzetén 1811. június 3-án hajtotta végre. "Hétfőn estve nem ugyan a Labyrinthusból, hanem tágas mezőrül Pesten a Város Erdeje (Városliget) mellül Magyar Országban legelőször felemelkedett egy új vadonatúj Dedalusként Menner úr a levegői golyóbisával. Ez olyan nagy volt, hogy 3600 akó bor bele fért volna. ... A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. Ez a léggömb volt az első hazánkban, amely nemcsak embert is szállított, hanem Menner dr. - aki egyébként orvos volt - kis selyem ernyőkkel háziállatokat bocsátott a földre sértetlenül s így a nézőközönség először látott ejtőernyővel leereszkedő élőlényeket. A léggömb szabadon a szél áramlatának Gyöngyösig repült és ott utasával simán földet ért." [Hazai és Külföldi Tudósítások]
SPORT REKORDOK
Atlétika
Az első szabadtéri sportversenyt (kontinens első is egyben) 1875. május 6-án Budapesten rendezte meg a Magyar Athletikai Club (MAC) - Magyarország legrégebbi egyesülete.
Labdarúgás
A magyar 1. osztályú futball bajnokság rekordjait egy külön cikkben foglaltuk össze
A labdarúgó válogatott legnagyobb gólkülönbségű győzelmei: 1912.07.14 Oroszország-Magyarország 0-12; 1927.06.12 Magyarország-Franciaország 13-1; 1950.09.24 Magyarország-Albánia 12-0
A labdarúgó válogatott legnagyobb gólkülönbségű vereségei: 1908.06.10 Magyarország-Anglia 0-7; 1912.06.30 Nagy-Britannia-Magyarország 7-0; 1941.04.06 Németország-Magyarország 7-0; 2013.10.11 Hollandia-Magyarország 8-1
A labdarúgó válogatott legnagyobb gólkülönbségű győzelme világbajnokságon (világrekord): 1982.06.15 Magyarország-Salvador 10-1
A legtöbb labdarúgó-válogatottsággal bíró játékosok: Király Gábor – 108 mérkőzés; Dzsudzsák Balázs – 108 mérkőzés
A legtöbb labdarúgó mérkőzésen szövetségi kapitány: Baróti Lajos – 117 mérkőzés
A labdarúgó válogatott leggyakoribb ellenfele: Ausztria – 137 mérkőzés
A legtöbb labdarúgó Magyar Kupa győzelem: Ferencváros – 21 alkalom
A leghosszabb ideig bíráskodó futballbíró (egyben világrekord): Csernyi Géza – 57 év (1950 és 2007 között)
Téli sportok
A leghosszabb sípálya: Kékes-tető (Mátra) – 1,8 km
Az első téli olimpiai bajnoki cím: magyar férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó (Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaohang, Oláh Bence tartalékként) 5000 m
Hegymászás
Az első magyar, aki feljutott a Mount Everestre: a felvidéki Demján Zoltán 1984-ben, egy csehszlovák expedíció keretében ért fel.
Az első magyar állampolgár, aki feljutott a Mount Everestre: Erőss Zsolt 2002. május 25-én.
Az első magyar nő, aki feljutott a Mount Everestre: Ugyan Anita 2009. május 21-én, egy nemzetközi expedíció tagjaként.
Horgászat
A legnagyobb harcsafogás: 113 kilogramm és 230 cm az eddigi legnagyobb harcsa, melyet Magyarországon fogtak. 2010. május 10-én a Töröcskei-tóból Kovács Gábor emelte ki (forrás: Magyar Horgász)
Olimpia
Az első olimpiai aranyérem: Hajós Alfréd - 100 méteres gyorsúszás, 1896.április 11. Athén
Az első női olimpiai bajnok: Elek Ilona - tőrvívás, 1936 Berlin
Az első téli olimpiai bajnoki cím: magyar férfi rövidpályás gyorskorcsolyaváltó (Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor, Liu Shaohang, Oláh Bence tartalékként) 5000 m
Az első olim
ŐRÜLETES EMBERI TELJESÍTMÉNYEK
A legtöbb együtt táncoló pár (egyben világrekord): Milka Nagy Lassúzós Napon, a Margit-szigeten (2012. jún. 9) - 5188 ember
A leghosszabb ideig tevékenykedő sportkommentátor (egyben világrekord): Szepesi György – 1945. aug. 20-tól napjainkig
Nyolc óra alatt a legtöbb birkát kézzel megnyíró ember (egyben világrekord): Marton János – 50 birka
A legtöbb aszfaltrajzoló egyidejűleg (egyben világrekord): Rajzold át a világot! Használd másként az aszfaltot! mottójú eseményen (2009. szept. 20.) – 5317 fő
A leggyorsabb egy mérföldes bombaruhás futás (egyben világrekord): Mészáros Zoltán (2014. márc. 27) – 8 perc 29 mp
A legtöbb zongorabillentyű leütés (egyben világrekord): Péter Bence, Debreceni Városi Bál (2012. jan. 14.) – 765 leütés
GYŰJTEMÉNYEK
A legnagyobb rendszámtábla-gyűjtemény (egyben világrekord): Kenyeres Péter és Tamás, Kecskemét – 11 345 db
A legnagyobb panoptikum: Történelmi Panoptikum, Keszthely - közel negyven magyar király, fejedelem, hadvezér, költő és író megtévesztésig hű viaszszobra látható itt
Az egyetlen kútmúzeum: Orosháza
A legnagyobb természetrajzi (ásványtani, kőzettani, földtani, őslénytani, növénytani, állattani, embertani) gyűjteménye: Magyar Természettudományi Múzeum
A legnagyobb szabadtéri gyűjtemény: Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum - szentendrei skanzen. A kiállításon megtekinthetjük a Kárpát-medence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a társadalom különböző rétegeinek lakástípusait, életmódját (pl. pinceházak, lakóházak, cselédlakások, magtár, cigánykunyhó, kápolna, fazekasműhely, pékműhely, stb.).
HUNGARIKUM
Agrár- és élelmiszergazdaság
1. Pálinka
2. Törkölypálinka
3. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász
4. Magyarországi Tokaji borvidéken előállított Tokaji aszú
5. Hízott libából előállított termékek
6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász
7. Szikvíz
8. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
9. PICK Téliszalámi
10. Magyar akác
11. Magyar akácméz
12. HERZ Classic téliszalámi
13. Makói hagyma
14. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény
15. Magyar szürke szarvasmarha
16. UNICUM keserűlikőr
17. Debreceni páros kolbász
18. Fröccs
19. Alföldi kamillavirágzat
20. Kürtőskalács
Egészség és életmód
21. Béres Csepp és Béres Csepp Extra
22. ILCSI szépítőfüvek natúrkozmetikai termékek
23. Magyar Védőnői Szolgálat, mint nemzetközileg is egyedülálló, tradicionális ellátási rendszer
24. A Hévízi-tó és a tradicionális hévízi gyógyászat
Épített környezet
Ipari és műszaki megoldások
25. Kürt Adatmentés
26. Zsolnay porcelán és kerámia
27. Neumann János életműve az informatika és a számítógépek világában
Kulturális örökség
28. A táncház módszer, mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje
29. Mohácsi busójárás, maszkos télűző szokás modellje
30. Solymászat, mint élő emberi örökség
31. A Matyó népművészet – egy hagyományos közösség hímzéskultúrája
32. Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
33. Hollókő ófalu és környezete
34. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
35. Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta
36. Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője
37. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj
38. A Tokaji történelmi borvidék kultúrtája
39. Herendi porcelán
40. Magyar operett
41. Kassai-féle lovasíjász módszer
42. Halasi csipke
43. Kalocsai népművészet: írás, hímzés, pingálás
44. 100 Tagú Cigányzenekar - A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata
45. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka
46. Klasszikus magyar nóta
47. Zsolnay Kulturális Negyed
48. Tárogató
49. Vizsolyi Biblia
50. IX-XI. századi Magyar íj
Sport
51. Puskás Ferenc világszerte ismert és elismert életműve
Természeti környezet
52. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
Turizmus és vendéglátás
53. Karcagi birkapörkölt
54. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem
55. Bajai halászlé
VILÁGÖRÖKSÉGEK
Budapest világörökségi helyszíneit a Duna-part látképe, a Budai várnegyed (1987) és az Andrássy út (2002) képezi. Egy-két leg ezek közül (a teljesség igénye nélkül):
- a Magyar Állami Operaház, Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező, és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza;
- a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közép-Európa és Magyarország egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező műszaki egyeteme, 1782-es alapításával a világ első műszaki egyeteme (pontosabban az első olyan intézmény, amely egyetemi keretek között, egyetemi struktúrában folytatott mérnökképzést);
- a milleneumi földalatti, amely a kontinentális Európa első földalatti vasútvonala;
- az Országház, Európa második, a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.
Hollókő: a hollókői védett falurészt 1987-ben vette fel az UNESCO a kulturális és természeti világörökség listájára. Közép-Európa legjobb állapotában megőrzött népi építészeti stílusát tükrözi a község ófalui része. A faluban 56 védett lakóépület áll.
Az Aggteleki-karszt: Magyarország és Szlovákia közös felterjesztése alapján 1995-ben kerültek az UNESCO világörökség listájára a Gömör–Tornai-karszt, tehát az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt (Tornai-karszt) barlangjai. A Baradla-barlang Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete: a főapátságot és környezetét 1996 decemberében nyilvánították a világörökség részévé. Könyvtára több mint 300 ezer kötettel ma a világ legnagyobb bencés gyűjteménye. A Főapátsági Levéltár őrzi a tihanyi bencés apátság 1055-ös alapítólevelét, a magyar nyelv legrégibb emlékét.
Hortobágyi Nemzeti Park: 1999 óta a világörökség érsze. Pusztája Európa legnagyobb egybefüggő természetes füves térsége.
Pécsi ókeresztény sírkamrák: 2000. november 30-án az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Kultúrtörténeti kategóriában ez az egyetlen magyarországi világörökségi helyszín az UNESCO listáján.
Fertő kultúrtáj: 2001 óta világörökség része, magyar oldalon a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a fertődi Esterházy-kastély áll védelem alatt. A tó és a közvetlen környéke Közép-Európa legnagyobb madárrezervátuma.
Tokaji borvidék: a világ első zárt borvidéke, 1737 óta. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.
Világörökség várományosi helyszínek:
- A római birodalom határai – A dunai limes magyarországi szakasza
- Lechner Ödön művei
- Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori Pilisi Királyi erdő területe
- Balaton felvidéki kultúrtáj
- A budai termálkarszt-rendszer barlangjai
- Magyarországi tájházak hálózata
- A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok
- Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok
- A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál – Az erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd
- Ipolytarnóci ősélőhely
EGYÉB
A legnagyobb cseresznyéskert: Nagykörű – 200 ha
A legdrágább bor: Gere Kopár (2000) 9 literes – 5 millió Ft
A legdrágább bélyeg: az ún. Kőbánya levélen található tévesen nyomott piros háromkrajcáros (Ferenc Józsefet ábrázoló), 1867-es bélyeg – 100 millió Ft
A világ legdrágább felsősoktatása: Magyarország – a teljes költség: 9,78 millió Ft, a szülők fizetésének 92%-a (2015)
A legnagyobb szódásüveg (egyben világrekord): Aqva-Plastech Kft. (tulajdonos: Darabos János) 2004-ben gyártott szódásüvege – 1 m 21 cm magas, 38 cm átmérőjű, 42 literes
A leghosszabb fokhagymafüzér (egyben világrekord): Makó (2006.szept. 8) – 255 méter
A leghosszabb étlap (egyben világrekord): Mofarguru étterem (tulajdonos: Halasi András) – 1810 étel (2006)
A legnagyobb panoráma-képeslap (egyben világrekord): Magyar Reumabetegek egyesülete által megrendelt képeslap (tervezte: Róth Anikó) – 86,40 m2
A legtragikusabb kimenetelű táncmulatság és a legtöbb áldozatot követelő tűzvész: Ököritófülpös, 1910. március 27-én rágyulladt a csűr a húsvéti bálozókra – 312 halálos áldozat, 99 sérült
Az első lottósorsolás: az osztrák lottó bérlője, Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott. Az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték, de sokfelé felállítottak szelvény-gyűjtőhelyeket - az első sorsolást 1770.
szeptember 2-án tartották.
Az első modern ötös lottó sorshúzás: 1957. március 7
A leghosszabb időszak, amikor nem volt öttalálatos a lottón: 1957-es év 46. játékhetétől több mint egy éven át, 1958 utolsó hetéig tartott
A legkevesebbet érő telitalálatos szelvény (ötös lottó): 1960-ban - 529 ezer forint
A legtöbb szelvény, ami egy ötös lottó sorsolásra beérkezett: 1990. május 24-i sorsolás - több mint 21 millió darab
A legtöbb telitalálatos (ötös lottó) szelvény egy adott héten: 1990. 21. hét – 13 db (ebből 10 egyazon játékosé volt)
Az első telitalálat az ötös lottón: özvegy Ring Sándorné 855 ezer forintot nyert 1957. 6. hetében. Családi számokkal játszott, maga és gyermekei életkorának megjátszásával ért el ötöst; a nyertes számok: 23, 26, 33, 37, 66 – Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. Így jött divatba a családi számok megjátszása. Ring néni 91 éves korában halt meg.
Az eddigi legnagyobb nyeremény az ötös lottón: 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 (2003. november 29-én fizették ki)
Minden idők legnagyobb magyar lottónyereménye: 2019 november 22-én az Eurojackpot egy magyar személy bruttó 30 millió eurót, vagyis több mint bruttó 10 milliárd forintot nyert
Az első magyar fénykép: Vállas Antal magyar mérnök nevéhez fűződik az első magyar fénykép. A férfi az első bevált képrögzítési eljárással 1840. augusztus 29-én dagerrotípiát készített, amelyet a Magyar Tudós Társaság 11. nagygyűlésén mutatott be. A dagerrotípia nem volt sokszorosítható, így a kép sajnos nem maradt fent, de a korabeli feljegyzések szerint a Dunát és a királyi várat ábrázolta.
A legerősebb hadsereg Európában a 15. sz. első harmadában a magyar volt, legalábbis a velenceiek szerint. Egy 1423 körül, a városállam vezetésének megbízásából készült jelentés az akkori Európa összes jelentősebb országának helyzetét összefoglalta és megállapítása szerint a korabeli Európa katonailag legerősebb állama a Magyar Királyság volt, amely az ország védelmére 80 ezer embert, külföldi hadjáratokra 40 ezer harcost tudott mozgósítani.
A legtöbb utcát Magyarországon Petőfi Sándorról nevezték el, 1477 Petőfi és 1311 Petőfi Sándor utca vagy egyéb közterület van hazánkban.